Külsőségek, állatbarátok, bukósisak méret

dog-195877_640Mára már megtanultam, hogy nem szabad a külsőségek alapján ítélni. Persze van, hogy az ember ezt elfelejti, és mégis ítélkezik. Te is jártál már így?

Kész állatkert

Szeretem az állatokat, és igaz rájuk, hogy mindegy, hogy te milyen vagy, jó vagy rossz, szép vagy csúnya…ők azok, akik feltétel nélkül mindig kitartanak melletted.

Míg a párkapcsolatok jönnek mennek, addig az álatok maradnak. Van kutyám, macskám, vannak díszmadaraim, és persze még számos háziállat. Hogy honnan az állatszeretet? Szerintem a lelke mélyén mindenki szereti őket. Aztán ez után jönnek a felelős állat tartók, és azok, akik nem azok. Sajnos egyre többen vannak az utóbbiak.

Sokaknak addig tart csak az állat tartás, amíg beteg nem lesz valamiért. Ha már történik valami, akkor már annyira nem szeretik.

Találkoztam már ilyen emberrel is, és olyannal is. Vannak, akik akár minden pénz árán, de megmentik a szeretett állatot, na ők tényleg családtagnak tekintik őket. Erre amúgy egyszer egy nagyon jó példát olvastam az egyik napilapban, ahol pont erről cikkeztek. A lényege az volt, hogy az embernek, ha a gyereke beteg, őt sem dobja el, hanem elviszi orvoshoz. Akkor egy háziállat miben más? Ha beteg, neki is szüksége van orvosra, segítségre, és mint felelős állattartó kötelességünk mindent elkövetni annak érdekében, hogy meggyógyuljon.

Az ítélkezés

Egyik alkalommal nagyon beteg lett az én Berci kutyám. Már tapasztalattól, tudtam, ha nem akar enni, és lázas akkor nagy baj van. Minden gondolkodás nélkül hívtam is az állatorvosunkat, de nem értem el. El kezdtem az ismeretségi körben kérdezősködni, hogy tud e valaki egy olyan számot adni, aki jó állatorvos, mert egy sintér nem kell, és megbízható is.

Ismerős segítsége régén, felütöttem a telefonkönyvet, és nekiálltam telefonálgatni. Szerencsére a 3. telefon sikeres volt, és hajlandó volt az illető kijönni. A percek óráknak tűntek, és a várakozás hosszú volt.

Talán 30-40 perc lehetett, mire megjelent egy motoros a kapunkban. Még néztem is, hogy ki ő, és mit akar, és persze soha jobbkor jön, mikor az én kutyám beteg. Persze közben azon gondolkodtam, hogy elég sok idő telt el, és hogy hol van már az orvos. A kapuhoz érve, ránéztem a férfira. Nem tudom, hogy mekkora bukósisak mérete lehet, de jó nagy feje volt az biztos. Miközben a sisakot vette le a fejéről, gondoltam gyorsan elébe megyek a kérdésének, és minél hamarabb szabadulhassak, megkérdeztem, hogy miben segíthetek, kicsit topogva, hogy lássa nem igazán érek rá. Mire a válasz: Ön hívott állatorvost?. Azt hittem összecsúszok. Honnan tudja, ez a fura fazon, hogy én kit hívtam, gondoltam magamban, még jó, hogy a kapu be van zárva.

Persze ő udvariasan, elnézést kérve az öltözéke miatt bemutatkozott. Hát, igen csak szégyelltem magamat a viselkedésem miatt, de azt gondolom egy ilyen helyzetben érthető talán egy kicsit. Gyorsan beengedtem, és pár perc múlva már vizsgálta is a kutyámat. Oltások sorozata, de reméltem, hogy jobban lesz. A vizsgálat után, hogy kicsit könnyítsek magamon, és az ítélkezésemen, meghívtam az állatorvost egy kávéra…